Tojásdíszítés



- A magyar hímes tojás díszítésének jelképrendszere van. Az ősi kultikus jelek a régi magyar élet és hitvilág minden fontos mozzanatát tükrözik. A rajzokban felismerhető a pásztorkodás, lovas élet, természet, örök élet, termékenységvarázslás, bajelhárítás és a világmindenség ábrázolása. A hímes tojás hagyománya olyan ősi múltból érkezik hozzánk, olyan mélyen bennünk van, hogy ezer év alatt sem az idő, sem új szokások, sem idegen befolyás és elnyomás nem tudta a magyar nép életéből, lelkéből kitörölni


- Karcolás - A díszítés legősibb módja. Népiesen vakart vagy kotort tojásnak nevezik. A növényi anyagban megfestett tojásra éles szerszámmal, - kés, üvegdarab, tű, szeg - karcolhatjuk a mintákat


.-Írott tojás - A magyarság körében legelterjedtebb díszítő mód. Írókával, meleg viasszal írjuk a mintákat a tojásokra, és utána mártjuk a festéklébe. Ha megfestődött, a festőlével együtt felmelegítjük, így a viasz leolvad. Puha ruhával letöröljük, szalonnabőrrel fényesítjük.


1. A tojás. Ez lehet főtt vagy kifújt tojás. Ha a főtt tojást választod, legalább húsz percig kell főzni és aztán hideg víz alá tartani, hogy később se romoljon meg. A kifújt tojásnak előnye, hogy biztosan nem romlik meg, és fel is lehet akasztani, és még a rántotta is elkészülhet. A lyukasztáshoz kell egy hosszú és vastag tű, amivel óvatosan, először csak karcolgatva, majd egy kis lyukat tágítva lyukaszd ki a tojás két végét. Fújd ki a belsejét egy tálba. Az nem árt neki, ha erősen fújod, csak az, ha közben meg is szorítod. Tehát: laza kéz, erős száj.


2. Az íróka. Írókát készen is kaphatunk néhány kézművesboltban, de nem nehéz elkészíteni: fogj egy 20 cm hosszú, fél-egy cm átmérőjű botocskát és hasítsd be az egyik végét 1 cm mélyen. Vágj egy 2 X 0,5 cm-es rézlapocskát vagy erősebb fóliát és tekerd össze, hogy egy csövecskét kapj. Még jobb, ha kis tölcsért formáz, de az sem baj, ha egyenes.


3. A viasz. Viasznak megfelel az eltört gyertya is, de könnyebb méhviasszal dolgozni: méhészboltban lehet kapni. 10-15 dkg bőven elég. A viaszt kis lábaskában forrósítsuk meg és az egész munka során tartsuk forrón. Csak nagyon meleg viasszal lehet szépen dolgozni. 4. A festék. Nagyon jól használhatóak a boltban kapható tojásfestékek, a használati utasítás mindig pontosan megmondja, mit kell csinálni. Ne vegyél olyat, amelyiken nincs magyar nyelvű használati utasítás (vagy olyan, amit értesz)! Kicsit rizikósabb, de nagyon szépek lehetnek a természetes festőanyagok: a vöröshagyma héja rozsdaszínűre, a zöld dió barnára, a vadalma héja savanyúkáposztával sárga, a lencse kék színű főzetet ad. A festőlébe tegyél egy kanál ecetet, rögzíti a színt.


- Metszés - Szintén régi eljárás. A viasszal megírt tojásokat ecetben vagy savanyú káposzta levében áztatjuk órákon át, ami a megírt terület kivételével elmarja a tojáshéj egy részét. Minél barnább színű tojást használunk, annál szebben mutatkozik ki a minta.- Pingált tojás - A tojásokra vékony ecsettel festjük a díszítményeket (tempera vagy hobby festék). Filctollal is rajzolhatjuk a mintákat.


- Berzselés - A tojásokra bevizezett petrezselyemlevelet simítunk. Szorosan bekötjük egy nylonharisnya darabba vagy gézbe, majd festékfürdőbe állítjuk. A kész tojásokat kicsomagolva ott marad világosan a levél helye. Modernebb változata: öntapadós tapétából vágunk ki különböző formákat. A tojásra ragasztjuk, festőlébe állítjuk, majd a kész tojásokról eltávolítjuk a tapétát.




Locsolkodás







A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.
Ez a főleg vidéken elterjed szokás ősi termékenységvarázsló rítusból ered. Régebbi időkben a fiatal legények csapatokban járták a falvakat, és vízzel alaposan meglocsolták a leányzókat. A lányok hálából, hogy nem maradtak szárazak, hímes tojásokat osztogattak nekik. Persze a húsvéti locsolóversek sem maradhattak el, népköltészetünk gazdag tárházát kínálja a különböző rigmusoknak. Később ez a szokás is modernizálódott, a fiúk nem csapatokban mentek a lányokhoz, és előkerültek a kölnisüvegek is. A lányok pedig megvendégelték őket, és a locsolókat fáradozásaikért aprópénzzel is megjutalmazták.


Hagyományos locsolóversek

Rózsa, rózsa szép virágszál,szálló szélben hajladozzál.Napsütésben nyiladozzál,meglocsollak, illatozzál!

Húsvét másodnapján az jutott eszembe,Locsolóvizet vegyek a kezembe.Megöntözzek vele egy árva ibolyát,és cserébe kapjak érte egy hímes tojást!

Megjöttek a fecskék,elhozták a tavaszt.Nőjél szép virágszál,legalább egy araszt!


Ajtó mellett állok,Piros tojást várok.Ha nem adják párjával,Elszökök a lányával!


Ákom-bákom, berkenye,Szagos húsvét reggele.Leöntjük a virágot,Visszük már a kalácsot.


Van e háznak rózsabokra,Nyúljék élte sok napokra,Hogy virítson, mint rózsaszál,Megöntözném: ennyiből állE kis kertész fáradsága,Piros tojás a váltsága

Kinyílott az aranyeső,Én voltam ma a legelső,Aki kora reggellocsolkodni kelt fel.Minden szőke, barna lány,Mint a piros tulipán,Virulva-viruljon,Rózsapermet hulljon.Íme, itt a kölni,Szabad-e locsolni?

Kelj föl a párnáidról szép ibolyavirág,nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!Megöntözlek Téged az ég harmatával,teljék a tarisznya sok hímes tojással!


Húsvét hagyományos étele: a sonka

A húsvéti ételek sorában először a sonka jut eszünkbe. Az igazi sonka, amely néhol parasztsonka névre hallgat, messziről megismerhető füstös-zamatos illatáról. Ugyan sonka névvel illetjük a kötözött sonkát, a combból hasított darabot és néha a füstölt tarját is, de aki egyszer is megkóstolta az igazit, tévedhetetlenül fölismeri azt. A világhírű Pármai sonkát egy kifejezetten erre a célra tenyésztett, Észak- Itáliában kukoricán és korpán nevelt sertés kiváló minőségű húsából ma is ugyanúgy kézzel készítik, mint több száz évvel ezelőtt. Egy évig is eltart, amíg a nyers combból alaposan megtisztogatva, tengeri sóval bedörzsölve, pácolva, a sonkaházak teraszán, majd egyre sötétebb helyiségben szárítva, zsírral kenve elkészül a gitár alakú Pármai sonka. A mi sonkánk ugyan nem örvend világhírnévnek, ám annál finomabb, s nekünk, magyaroknak ez a legfinomabb. Az elmaradhatatlan húsvéti eledel készítéséhez hideg téli napokon fognak hozzá a gazdák, amikor a gonddal hizlalt sertés húsából kikanyarítják a szép, formás combot. A húsdarabot ezután sóval vagy fűszerekkel ízesített sókeverékkel dörzsölik be. A sonka sózásának, pácolásának módja családok féltett titka. Vannak olyan receptek, amelyek szerint különleges fűszerekkel - majoránna, kakukkfű, koriander, borsikafű - kevert sóval bedörzsölt húst néhány napig állni hagyják. Az összegyűlt fűszeres léből sóval, babérlevéllel, fokhagymával, egy kevés vízzel páclevet készítenek. Fölforralják, aztán lehűtve öntik a sonkára. A keverék nem nélkülözheti a salétromot, ami konzerválja a húsfélét.A három-öt hét alatt, amíg a fűszerek és a só jól átjárják a sonkát, jellegzetes aromát s tartósságot adva neki, naponta át kell forgatni, ügyelve, hogy a lé tökéletesen ellepje. A pácolás befejeztével egy-két napig fölakasztva szikkasztják, majd a füstre kerül. A kíméletes és megfelelő mértékű füstölés alkalmával néhol egy-egy maréknyi borókabogyót hintenek a parázsra. A füstről levéve már csak néhány hónap, pihentetés szükséges - szellős, hűvös helyen - s húsvétra az asztalra kerülhet a SONKA.A sonkafőzésnek is megvan a tudománya. Aki rászánja magát, nagy edényt válasszon, amelyben a víz ellepi az egész húsdarabot. Néhány jól megmosott tojást is beletehetünk a fazékba - különleges ízt kap majd a füstös létől. A főzés addig tart, míg a sonka bőrén a villa könnyen átszalad, s a csont lazán megfordul benne. Hagyjuk a főző lében kihűlni a sonkát! Aki kötözött sonkát vagy kisebb combdarabot főz az ünnepre, azzal is így járjon el!