Farsang

Életben maradt farsang. A farsang a karácsonyi ünnepkor végén, víz keresztkor (január 6.) indul és a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig (változó időpont) tart. A kereszténység előtti időkből származó farsangot az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották, azonban a reformáció ellen reformáció szellemi légköre sem volt elegendő a hagyomány felszámolásához. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag nép hagyományokra épül. A farsang azon kevés nép szokásaink egyike, amely életben maradt a múlt században és életképesnek bizonyul a 21. század kezdetén is.
Farsang lényege középkori Magyarországon a farsangot nemesi, polgári és népi kultúrában egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban fásángot. A magyar nyelvbe – szemben a legtöbb európai nyelvvel – a farsang szó nyert lét jogosultságot a karnevál helyett. A német eredetű fasching szóból származó kifejezés jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt kezdetére utal. (A karnevál jelentése valószínűleg ugyanez: cardo és vale fordítása „hús, Isten hozzád!”)
Akárcsak kis farsangkor, nagy farsang idején is szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés, tulajdonképpen a húsvétot megelőző negyven napos böjt előtti féktelen mulatozás időszaka. A szokás jogon alapuló merev szabályok pár hétre megszűnnek létezni, a világ kifordul önmagából. Tetőpontját a hamvazószerdát megelőző héten éri el, az utolsó napok jelentőségét bizonyítja, hogy minden egyes napnak külön elnevezése alakult ki a magyar nyelvben. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondozás az álarc névtelensége mögött vagy a nemi szerepek felrúgása asszony farsangkor.
Fontosabb nép szokások:Asszony farsang: rendszerint a farsang utolsó Szakaszában csak az asszonyok részvételével tartott farsang. Az év egyetlen napján a nők korlátlanul ihattak, zene szó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.
Farsangi dramatikus és alakoskodó játékok: jelmezekkel, maszkokkal előadott „szerep játékok”, felvonulások. Legtipikusabb jelmezek: ördög, koldus, török, kereskedő, cigány asszony, állat maszk és jelmez valamint fiúk,lányok/férfiak,asszonyok ruha cseréje. Legjellemzőbb játék: lakodalom és kivégzés humoros előadása, valamint Konc király és Cibere vajda. Leghíresebb felvonulás: mohácsi busójárás.
Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibere leves, káposzta, farsangi fánk. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.
Farsang farka: farsang utolsó három napja.
Farsang temetés vagy tél temetés: húshagyókedden általában szalma bábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
Eljegyzés: báli szezon és táncmulatság lényege. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános szín vallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. Ezt követte az eljegyzés. A húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt tartani, ezért a farsang fontos „esküvői szezon”, erre utal az ünnep napok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = víz kereszt utáni első vasárnap, vő vasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.).
Hamvazószerda: böjt első napja.
Húshagyókedd: farsang utolsó napja.
Konc király és Cibere vaja: Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Konc király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt jelképe. Víz keresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt.
Köszöntők: más ünnepekhez hasonlóan farsangkor házról házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományokat gyűjtöttek.
Lányok vasárnapja: hajadonok vettek rész rajta, házról házra járva adományokat gyűjtöttek.
Torkos csütörtök: hamvazószerda után tartott ünnep, tulajdonképpen már a böjti időszakra eső lakmározás. A farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el. Pár éve a hagyományt modernizált formában újjáélesztették, az éttermekben kedvezményekkel várják a vendégeket.
A nép szokások sokszínűek, kevésbe uniformizáltak, mint napjaink ünnepei. Az említett példák a leggyakrabban előforduló szokásokat mutatja be.