KIDEI SZURETIBAL

Csőszök tánca
Solymossi Zsolt unitárius lelkész és Szakács Endre, a szamosújvári örmény katolikus székesegyház plébánosa imádsággal köszönte meg ezt a napot.

Jakab Berta nyugalmazott tanítónő a kideiek nevében köszöntötte az egybegyűlteket, majd fiatalok versekkel emlékeztek a 13 aradi vértanúra. A templomból kijövőket kaláccsal, borral kínálták.
Ezután a templom melletti kultúrotthon nemrég felújított épülete körül folytatódott az ünnepség. Néhány lelkes helybeli és hétvégi házat fenntartó vállalkozó hathatós anyagi támogatásával sikerült felújítani az épületet, az omladozó háztetőt. Egri István RMDSZ-es tanácsos megköszönte Szabó Edit református gondnoknak és Szabó Árpádnak a munkálatok irányítását, majd Szabó Árpád megnevezte az adományozókat, a munkában segédkezőket, ugyanakkor az egybegyűltek figyelmébe ajánlotta az udvaron álló másik több, mint kétszáz éves épületet, amely szintén felújításra szorul.
Ha valamikor a negyvenes évektől kezdődően az első októberi szombat délelőtt az örömteli imádságé és megemlékezésé Kidében, a délután-este a felhőtlen vigadozásé, amelynek forgatókönyvét a helyi fiatalok állították össze. Délutánra a meleg őszi napsugarakat felváltották a felhők, a csőszlegények ennek ellenére büszkén vezették lovaikat, utánuk szekereken vonultak a csőszlányok, zenészek, és az egyre bővülő ünneplő sereg, amelynek befogadására bizony szűknek bizonyult a szőlőgerezdekkel díszített kultúrotthon. A szüreti bálon a zenét a bogártelki Ödi zenekara szolgáltatta.
Az est fénypontja minden évben a városból az eseményre hazaérkező fiatalok hagyományos tánca. A faluban egyre kevesebb a fiatal, a helybeliek rég kinőttek a csőszkorból, de még mindig nosztalgiázva együtt énekeltek a 12 pár táncossal. Ezúttal sem maradt el a szőlőlopás és az éjfél utáni tombola. Hajnali három órakor áramszünet miatt sajnos sötétség lepte el a falut, csak reggel fél hatkor folytathatták a mulatságot a sötétben is kitartó, nótázó fiatalok.